A precíziós mezőgazdaság és mesterséges intelligencia

A precíziós gazdálkodást az agárinnováció lényeges eleme, amelynek a legfontosabb jellemzője, hogy a gazdálkodás minden elemében kiemelt szerepe van a térinformatikai és távérzékelési megoldásoknak, a pontos méréseknek és a számítógépes vezérlésnek, A precíziós mezőgazdaság az információs technológia, a mesterséges intelligencia mezőgazdasági megjelenéseknek legfontosabb példája, olyan mezőgazdasági forradalomnak tekinthető, amelynek három meghatározója a gazdasági eredményesség és hatékonyság fokozása környezetbarát módon és társadalmi előnyök elérése érdekében. A precíziós gazdálkodás a gazdasági és környezetvédelmi célok mellett társadalmi célokat is követ: elősegíti az élelmiszer-minőség és -biztonság növelését, a csökkenő környezetterhelés révén hozzájárul a klímaváltozással és a természeti erőforrásokkal történő hatékonyabb   gazdálkodáshoz. A mesterséges intelligencián alapuló technológia alkalmazása a gazdaságos és hatékony, ugyanakkor környezet- és talajkímélő műveléssel hozzájárul a jövedelmezőség növeléséhez. 

A két kutatási téma a precíziós gazdálkodás (mesterséges intelligencia) adaptálásának (például a precíziós talajminőség és hozamtérképezés, a jármű-navigációban a műholdakról vezérelt automatikus kormányzásnak) társadalmi feltételei és a precíziós gazdálkodás terjedésének hálózatelemzése. Az adaptáció társadalmi feltétlei kutatásának az alapkérdése, hogy a gazdák egyes csoportjai innovátorok (feltalálók), korai alkalmazók, a korai többség, a késői többség és a lemaradók csoportjai esetében milyen indikátorok szerint lehet meghatározni az egyes adaptációs csoportok precíziós (digitális)  technológiák alkalmazásra való nyitottságának a jellemzőit és milyen tényezők befolyásolhatják a gazdák motivációt a mesterséges intelligencia felhasználásán alapuló precíziós (digitális) gazdálkodásra történő átállásban. A második kutatási téma a precíziós gazdálkodás elterjedésének hálózati összetevőit elemzi. Ennek része a PG -re vonatkozó információk terjedésének hálózati meghatározottságának a kutatása, illetve a precíziós gazdálkodásra történő részleges vagy teljes átváltás terjedésének hálózati elemzése. Módszer: két nagymintás kérdőíves felvétel az összes növénytermesztő magyar gazdaságot reprezentáló 2000 gazdaság vezetőivel, illetve egy  felvétel a precíziós gazdákkal és mintegy 100 magnós interjú szakértőkkel és gazdákkal.

Kulcsszavak: mezőgazdaság, precíziós, társadalmi feltételek, hálózat