Az elmúlt években intenzívebbé váltak a digitalizációval és a mesterséges intelligenciával, valamint ezek társadalmi hatásaival foglalkozó kutatások és azok eredményeit kísérő viták. A fejlett, ún. smart technológiák használatától remélt jelentős termelékenységnövekedés egyelőre várat magára. A lehetséges magyarázó tényezők közül az egyik legfontosabb, hogy a technológiai és a társadalmi rendszerek együttes optimalizációja elmaradt, utóbbi nem tud lépést tartani a technológiai fejlődéssel. A gondolat nem új, már a második világháború alatt foglalkoztak vele a londoni Tavistock Intézetben. Az ezekből a kutatásokból született elmélet szerint kiemelt fontosságú, hogy a vállalati gyakorlatban összehangolják a technológiát, az embereket és a munkaszervezetet. Ezt nevezik a társadalmi-technológiai rendszerek dizájnjának (sociotechnical system design).
Kutatásunkban arra vállalkozunk, hogy nagymintás európai kérdőíves felmérések (European Company Survey, European Working Conditions Survey) adatbázisain végezzünk másodelemzéseket. Az elemzések a következő kérdésekre keresik a választ: hol tartanak a magyar vállalatok a digitális átállás gyakorlatában, mennyire elterjedtek az úgynevezett tanuló szervezetek Magyarországon, a magyar vállalatok milyen mértékben támaszkodnak munkavállalóik tudására, milyen eszközökkel igyekeznek azokat mozgósítani, milyen összefüggés fedezhető fel a digitális átállás, a munkavállalói részvétel és a vállalati innovációs teljesítmény között.
E kérdésekre adott válaszok segítségével a digitális technológiák munkaszervezetre gyakorolt hatásait, valamint az olyan társadalmi-szervezeti (ún. puha) tudások fontosságát szeretnénk a munkavégzés praxisában (menedzsment gyakorlatában) vizsgálni, mint a kommunikációs és kooperációs készség, az egyéni és kollektív tudások fejlesztése, a komplex feladatok megoldásának képessége, vagy a tárgyalási-meggyőzési képesség. Az európai adatbázisok elemzésével mindezt a nemzetközi összehasonlítás perspektívájából tehetjük majd meg, amelynek révén lehetővé válik nem csak az európai átlaggal való összevetés, de a hozzánk hasonló fejlődési utat bejáró visegrádi országcsoporttal való összehasonlítás is.
Résztvevő kutatók:
Illéssy Miklós
Makó Csaba
Nostratabadi, Saeed
Pap József
Publikációk:
Illéssy Miklós, Huszár Ákos. Technológiai fejlődés és munkaerőpiac: automatizációs kitettség Magyarországon. Statisztikai Szemle 100: 2 pp. 137–161., 25 p., 2022
Illéssy Miklós, Huszár Ákos, Makó Csaba. Technological development and the labour market: how susceptible are jobs to automation in Hungary? Societies 11(3):93, 2021
Makó Csaba, Illéssy Miklós, Pap József. Munkavégzés a platformalapú gazdaságban – A foglalkoztatás egy lehetséges modellje? Közgazdasági Szemle 67 (11). pp. 1112–1129, 2020
Makó Csaba, Illéssy Miklós, Nostratabadi, Saeed. Is it Possible to Improve Simultaneously Firm Performance and Workplace Well-Being? Small and Medium-Sized Enterprises in European Comparison. In: Dallago, B., & Casagrande, S. (Eds.). The Routledge Handbook of Comparative Economic Systems (1st ed.). Routledge, 2022
Pap József, Makó Csaba, Illéssy Miklós, Dedaj, Zef, Ardabili, Sina, Török Bernát, Mosavi, Amir. Correlation Analysis of Factors Affecting Firm Performance and Employees Wellbeing: Application of Advanced Machine Learning Analysis. Algorithms 15(9), 300, 17 p., 2022
Konferencia-előadások:
Makó Csaba, Illéssy Miklós. Automation, Creativity, and the Future of Work in Europe: A Comparison between the Old and New Member States with a Special Focus on Hungary. International Conference on „Technology, Market and Complexity”, Society of Open Innovation & Riga Technical University, 2021.07.12–15.
Makó Csaba, Illéssy Miklós, Nostratabadi, Saeed. Is it Possible to Improve Simultaneously Firms’ Performance and Well-being in Work? (A Structural Equation Modelling-based analysis of the European Company Survey 2019), The new global challenges and comparative economics, University of Trento, 2021.10.18–20.
Nemzetközi online workshop szervezése:
Knowledge Infrastructure in the Platform Economy, online, 2022. április 21. Az NKE-vel közös konferencia, amerikai, portugál, szerb, német, finn, ausztrál indiai résztvevőkkel, a mesterséges intelligencia és algoritmikus menedzsment munkahelyi felhasználásának módjairól és hatásairól.
Kulcsszavak: MI, digitalizáció, algoritmikus menedzsment, munkaerőpiac, digitális készségek