A mesterséges intelligencia (MI) fejlődése az életünk szinte minden területére hatással lesz. A munka világa, a közlekedés, az egészségügy, az oktatás, az igazságszolgáltatás és a nemzetbiztonság mind olyan területek, ahol lassan, de biztosan megjelennek azok a technológiák és eljárások, amelyek eredmé - nyeként egyre több döntést vagy döntés előkészítését fogják MI-n alapuló rendszerek elvégezni.

Alapvető kérdés ugyanakkor, hogy mindez mennyire elfogadott a társa - dalom részéről. Az elkövetkezendő időszak fejlődését döntően fogja meg - határozni, hogy az emberek mennyire vannak tisztában a technológia kínálta lehetőségekkel, mit gondolnak ezeknek a megoldásoknak a „világjobbító” szándékairól, vagy éppen mennyire keríti őket hatalmába a félelem és a bi - zalmatlanság. A sikeres MI-alapú megoldások, legyen szó kereskedelmi vagy állami szolgáltatásokról, nem jöhetnek létre anélkül, hogy ne lenne meg a megfelelő szintű bizalom a használók, azaz a társadalom részéről. A bizalom pedig leginkább az ismereteken és az abban való hitben rejlik, hogy ezek a megoldások az életünket jobbá, és nem rosszabbá teszik.

Ezt a felismerést Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája is magáévá tette, hiszen célként tűzte ki széles társadalmi rétegek MI iránti érdeklődésének felkeltését, az emberek megismertetését az MI működésének főbb jellemzőivel, ami együtt kell, hogy járjon a kockázatok ismertetésével és tudatosításával is. Kutatásunk elsődleges motivációja az volt, hogy ezzel a komplex kihívással kapcsolatban legyenek nyilvánosan elérhető adatok a mesterséges intelligenciával kapcsolatos hazai társadalmi környezetről.

Ennek érdekében 2022 tavaszán egy 1250 fős országos reprezentatív, személyes megkérdezésen alapuló adatfelvétel során kerestük a választ arra, hogy milyen szintű a felnőtt magyar lakosság tapasztalata és ismerete a digitalizáció, ezen belül a mesterséges intelligencia fejlődésével és lehetőségeivel kapcsolatban, továbbá milyen általános várakozások kapcsolódnak az MI-n alapuló technológiákhoz.

2023 januárjában, a kutatássorozat második lépésében az információk „kínálati” oldala felé fordultunk, hiszen az új technológiákkal, így az MI-vel kapcsolatos vélemények és ismeretek alakulásában is meghatározó szerepe van a médiában megjelent információknak. A magyarországi kutatások eddig nem nagyon vizsgálták, hogy a hazai online média milyen formában számol be az MI alkalmazásáról, potenciális használati lehetőségeiről, és milyen látens és manifeszt üzeneteket közvetít az utópia-disztópia, illetve bizalom-bizalmatlanság dimenzióiban. Kutatásunk a 2020 és 2022 közötti időszakban megjelent híreket és közösségi média diskurzusokat elemzi és értelmezi.

 

Résztvevő kutatók
Bokor Tamás

Mogyorósi Pálma

Pálvölgyi Eszter

Ságvári Bence

 

Kutatási jelentések
Mi és az MI – Értékek, attitűdök, bizalmi kérdések a mesterséges intelligenciáról a magyar társadalomban

MI narratívák az online médiában

Együttműködő partnerek
Budapesti Corvinus Egyetem
ZRI Závecz Research Kft.