Mezei Kittit az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke Bárány Róbert-díj elismerésében részesítette „A kiberbűnözés aktuális kihívásai a büntetőjogban” című pályázatáért, illetve fiatal kutatóként végzett kiemelkedő tudományos munkájáért.
A díjazott pályamű Mezei Kitti monográfiája, amely hamarosan elérhető lesz a L'Harmattan Könyvkiadónál, és 2021. október 21-én 14 órakor kerül bemutatásra a TKJogtudományi Intézetben a TK MILAB "A mesterséges intelligencia és a jog" programsorozatának keretében.
MEGHÍVÓ
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete tisztelettel meghívja Önt Ambrus István: Digitalizáció és büntetőjog és Mezei Kitti: A kiberbűnözés aktuális kihívásai a büntetőjogban című könyveinek a bemutatójára.
Időpont: 2021. október 21. (csütörtök) 14:00
Helyszín: Humán Tudományok Kutatóháza JTI Tanácsterem, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u 4. T.0.25. (T épületszárny fszt. 25.)
Az esemény hibrid formában kerül megrendezésre. Részvételi szándékát kérjük jelezze az alábbi űrlap kitöltésével: https://forms.gle/V5sebG9tGjpywotj8
Ambrus István „Digitalizáció és büntetőjog” című kötetében (Wolters Kluwer, 2021) a 21. századi technológiai modernizációnak a büntető anyagi jogra gyakorolt hatásait vizsgálja. A büntetőjog általános része körében olyan alapvető dogmatikai intézmények újragondolását végezte el, mint a bűncselekmény fogalma, az elkövetési tárgy, a (kvázi) nyitott törvényi tényállás, az előkészület, az alkalmatlan kísérlet, a kötelező szankciók, illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele.
A különös rész körében a szerző kimunkálja az ún. szoros és tágabb értelmű digitális bűncselekmények kategóriáit. Előbbi alatt például a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel vagy az adatokkal kapcsolatos deliktumok érthetőek, utóbbi körben pedig olyan bűncselekmények szerepelnek, mint például a gyermekpornográfia, a pénzmosás, vagy a zaklatás.
Ezt követi a digitalizáció legújabb eredményeinek büntetőjogi megítélését bemutató fejezet. Elsőként a mesterséges intelligencia és az önvezető járművek kérdésköre igényelt áttekintést. Majd az új típusú közlekedési eszközök (például elektronikus roller, segway), illetve a szexuális önrendelkezés elleni támadások (így deepfake, revenge porn, upskirting, cyberflashing) mikénti értékelését vizsgálja a szerző. A kötet két exkurzussal zárul: az elsőt az utóbbi évet alapjaiban meghatározó COVID-19 koronavírus-járványnak, a másodikat egy a digitalizáció miatt is jelentős változásban lévő társadalmi megítélésű deliktum, az állatkínzás kérdéskörének szenteli.
Mezei Kitti „A kiberbűnözés aktuális kihívásai a büntetőjogban” című könyvében (L’Harmattan – TK JTI, 2020) az alábbi témákat érinti:
A kiberbűnözés olyan dinamikusan változó terület, amely mind a büntetőjogi szabályozást, mind a jogalkalmazást kihívások elé állítja. A könyv az informatikai bűncselekmények mindannyiunkat érintő aktuális kérdéseivel foglalkozik, mint például a hacker- vagy DDoS-támadások, a számítógépes vírusok, az adathalászat. Az online tér vonzó környezetté vált az elkövetők számára: egyaránt színtere lett a hagyományos és az új típusú bűncselekményeknek. A titkosítást és anonimitást biztosító technológiák használata alkalmas a személyazonosság hatékony elrejtésére. A gyanútlan felhasználók sokszor nincsenek tisztában az online jelenléttel járó veszélyekkel, ezért könnyedén válnak csalások, zsarolások és bankkártya-visszaélések áldozataivá. Napjainkra a kiberbűnözés profitorientált, szolgáltatásalapú üzleti modellé nőtte ki magát, amelynek motorját a darknet fórumok képezik. Az olvasó betekintést kap a kriptovalutákkal és az okoseszközökkel elkövethető bűncselekmények körébe. A fenti kérdések vizsgálata során a büntető anyagi és eljárásjogi szabályozás is megvilágításra kerül.
A rendezvény a 128394. és 138965. számú NKFIH pályázat, valamint a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával valósul meg.