A kreatív iparágak kifejezés olyan gyűjtőfogalom, amely igen szerteágazó, de általában a szellemi tulajdonnal kapcsolatos, kultúrában gyökerező vállalkozások különféle tevékenységeit foglalja magában. Ezen iparágak nemcsak Európa kulturális sokszínűségének megőrzése, hanem, az utóbbi időben egyre gyakrabban hivatkozott európai „digitális szuverenitás” megőrzése szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek. Az Európai Bizottság intenzív stratégiai és jogalkotási folyamatba kezdett, hogy elősegítse az európai egységes digitális piac kialakítását. Teszi ezt 3 nagy egységbe foglalva: digitális társadalom, digitális gazdaság és fejlett digitális technológiák címszavak szerint csoportosít. A jogalkotási folyamat egyik legutóbbi állomásaként 2020 végén két rendelettervezet látott napvilágot, amelyre egységesen Digitális szolgáltatáscsomagként utalnak. Ezen túlmenően 2021 áprilisában újabb javaslat látott napvilágot a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról. Míg a digitális szolgáltatáscsomag célja, új, egyértelműbb felelősségi szabályok meghatározása a digitális szolgáltatások és felhasználóik viszonyában, illetve a jelenleg kapuőrként működő nagy online platformok alaposabb ellenőrzése új versenyjogi eszköz bevezetésével, addig a mesterséges intelligenciára vonatkozó keretszabályozás kockázatalapú megközelítést követve szabályokat állapít meg a mesterséges intelligenciával működő rendszerek fejlesztésére, forgalomba hozatalára és használatára vonatkozóan. E szabályozási irányok eredményeként, - csakúgy, mint a GDPR esetében volt tapasztalható, - várhatóan megnő a „compliance-szemlélet” jelentősége. A kutatás célja egy ilyen – a rendelettervezetekben foglalt szabályokon alapuló – compliance szemléletű, a kötelezettségeknek való tervszerű megfelelésben szerepet betöltő útmutató kidolgozása, amely például a platformszolgáltatók számára zsinórmértékül szolgálhat a jövőben. Ennek egyik/első lépéseként a három rendelettervezetből kiindulva feltérképezzük azokat a problémákat, amelyeket az unió a szabályozás által megoldani tervez, valamint összegezzük a rendelettervezetek által a szabályozás számára kijelölt irányokat. Egy következő lépésben így megkísérelhető lehet a konkrét szabályozási irányoktól elvonatkoztatott, dogmatikai jellegű megközelítés felépítése, amely akár alkalmas lehet komplex szabályozási háttér biztosítására.

Kulcsszavak: egységes európai digitális piac, európai digitális szolgáltatás csomag, AI, compliance